A traumatizált borderline populáció több és súlyosabb borderline és társuló tünettel, rosszabb pszichoszociális funkciószinttel és rosszabb prognózissal rendelkezik, mint a traumától mentes társaik. A pszichodinamikus pszichoterápia elkezdése előtt vagy helyett az életvezetés stabilizálását, a megküzdést segítő terápiás formák (például kognitív viselkedésterápiás megközelítés) ajánlottak. A traumafeltárás gondos időzítést, előkészítést, előzetes bizalomépítést és én erősítést igényel, egyébként a beteg korábban alkalmazott öndestruktív elhárításai felerősödhetnek. A tipikus áttételi-viszontáttételi dinamika egy négy szereplőből (az áldozat, az elkövető, az idealizált megmentő, és a cserbenhagyó anya) álló dráma epizódjaiként írható le. A terapeuta és a páciens a terápia során a különböző komplementer szerep-párok szerepeit váltakozva valósítják meg.