Bevezetés: A rizikótényezőket jellemző paraméterek megfelelő csökkentése bizonyítottan redukálja a vascularis események számát. A kezelés akkor eredményes, ha a célértékeket eléri. Célkitűzés: 3 befolyásolható rizikófaktor - a hyperlipidaemia, hyperglykaemia és hypertonia - kezelésének hazai gyakorlatát elemezték a szerzők 350 nagy cardiovascularis rizikójú betegben úgy, hogy az ajánlások által javasolt célértékeket és ezek gyakorlati megvalósulását hasonlították össze. Módszerek: 1. anamnézis a 3 fenti rizikófaktor kezeléséről, 2. laboratóriumi vizsgálatok: szérumlipidek, éhomi vércukor, 3. klinikai vizsgálatok: cerebrovascularis, coronaria- és perifériás érbetegség fizikális és műszeres vizsgálatai, vérnyomásmérés, haskörfogatmérés, 4. rizikóstratifikáció, 5. statisztikai értékelés. Eredmények: 1. A kezelt betegek között az LDL-koleszterin-érték átlaga 3 ą 0,94 mmol/l, a kezeletlen betegek között pedig 3,3 ą 0,87 mmol/l volt. A különbség szignifikáns (p < 0,01). Igen sok a nem kezelt beteg: 47,3%. 2. A szénhidrát-háztartás zavarának kezelése során a célértéket el nem érő betegek száma szignifikánsan (p = 0,053) több, mint a kezeletlenek között. A kezelt csoportban az éhomi vércukor átlagértéke 8,11 ą 3,036 mmol/l, a nem kezelteké 7,25 ą 1,925 mmol/l. A különbség nem szignifikáns. A hypertonia kezelése során szignifikánsan több volt (p < 0,00001) a kezelt csoportban a célértéket el nem érők száma, és szignifikánsan magasabb (p < 0,001) volt a kezelt betegek átlagos tenziója (153,4 ą 22,42 Hgmm, ill. 139,7 ą 20,76 Hgmm. 4. A nagy rizikójú betegekben a rizikófaktorok halmozottan fordulnak elő. Rizikómentessé csak a betegek 5,2%-át sikerült tenni, 72,3%-ukban 2, ill. 3 rizikófaktor megmaradt. Következtetések: Nem érjük el a célértékeket a betegek többségében és hyperlipidaemia esetében sok a kezeletlen beteg. Kezelünk, de nem gyógyítunk.