Tubularis és glomerularis vesekárosodás 2-es típusú diabetes mellitusban / Kertész Tamás [et al.]
Bibliogr.: p. 35-36. - Abstr. hun., eng.
In: Magyar Belorvosi Archivum. - ISSN 0133-5464. - 2004. 57. évf. 1. sz., p. 31-36. : ill.
A szerzők 83 18-65 év közötti 2-es típusú diabeteses beteget (34 férfi és 49 nő) és 40 kontrollszemélyt (20 férfi és 20 nő) vizsgáltak abból a célból, hogy keressék a tubularis és glomerularis nephropathia jeleit, valamint kapcsolatukat más diabeteses szövődményekkel. A tubularis nephropathia megítélésére a vizelet béta-2-mikroglobulin-tartalmát, a glomerularis funkció megítélésére pedig a microalbuminuriát mérték. Elvégezték a szimpatikus és paraszimpatikus autonom cardiovascularis és a szenzoros neuropathiára utaló teszteket, vizsgálták a lipidstátuszt, a diabeteses retinopathiát, a macrovascularis szövődményeket és a hypertonia fennállását. Vizsgálták a tubularis típusú nephropathia kapcsolatát a glomerularis típusú károsodással és a többi diabeteses szövődménnyel. Míg a fokozott microalbuminuria összefüggést mutatott a neuropathiás (elsősorban paraszimpatikus autonom) szövődmények jelentkezésével, addig a tubularis károsodásra utaló fokozott béta-2-mikroglobulin-ürítésről ez nem volt kimutatható, utóbbi viszont határozott összefüggést mutatott a koleszterin/HDL-koleszterin hányados emelkedésével. Eredményeik szerint a tubularis és glomerularis funkció zavarai egymástól függetlenül jelentkeznek, ami kialakulásuk eltérő patomechanizmusára utalhat. Emelkedett koleszterin/HDL-koleszterin arány esetén a mikroalbumin ürítésének vizsgálata mellett szükséges lehet a vizelettel ürített béta-2-mikroglobulin - mint a tubularis funkciózavar korai indikátora - mennyiségének vizsgálata is.