A nitrogén-monoxid (NO) fontos szerepet játszik a vaszkuláris tónus szabályozásában és a vaszkuláris homeosztázis fenntartásában. Az endothel diszfunkciója, ami többek között az NO termelődésének és hatásának gátlásában nyilvánul meg, részt vesz a 2-es típusú cukorbetegség szövődményeinek kialakulásában. A metilált argininszármazékok (ADMA, L-NMMA) gátolják az endothelialis NO-szintetázt. Feltételezhető, hogy az oxidatív stressz is befolyásolja az ADMA szérumszintjét. A szerzők a glutation-peroxidáz-1 gén P197L, valamint a kataláz gén C-262T polimorfizmusai és a metilált argininszármazékok szérumszintje közötti kapcsolatot vizsgálták 148 2-es típusú cukorbetegben. A kataláz polimorfizmusa nem mutatott kapcsolatot a klinikai adatokkal. A GPX-1 LL genotípusú betegekben alacsonyabb az ADMA (0,42š0,19 vs. 0,63š0,27 pmol/l; p = 0,01) és az L-NMMA (0,033š0,019 vs. 0,046š0,024 fimol/l; p<0,05) szérumszintje, magasabb a HDL-szint (1,4š0,2 vs. 1.2š0,3 mmol/l; p<0,05), ami a jobb antioxidáns aktivitás következménye lehet.