Vizsgálat célja: carvedilol és metoprolol-szukcinát vérnyomáscsökkentő és endothelfunkcióra kifejtett hatásának összehasonlítása. Betegek és módszer: a vizsgálat két centrumában összesen 36 rendezett szénhidrát-anyagcseréjű 2-es típusú diabéteszes, enyhe és középsúlyos hipertóniában szenvedő beteget vontunk be, akiknél az endothelfunkció károsodott volt. A betegeknél a vizsgálatba vételkor random módon 2×12,5 mg carvedilol (n=19) vagy 50 mg metoprolol-szukcinát (n=17) került beállításra, amely szerek dózisát 4 hét múlva emeltük, amennyiben a beteg nem érte el a 130/80 Hgmm célvérnyomást. A betegek endothelfunkcióját az alapvizsgálatkor (W0) és a záróvizsgálatkor (W12) ítéltük meg. Eredmények: a 12 hetes carvedilol és metoprolol kezelés egyaránt szignifikáns módon (p<0,01) csökkentette a szívfrekvenciát és a vérnyomást. (Carvedilol W0: 85,1+11,4/min, 153,7+9,0/96,8+5,7 Hgmm; W12: 70,8+7,3/min, 133,6+7,6/81,6/5,3 Hgmm; Metoprolol W0: 91,7+9,9/min, 151,3+6,8/94,7+5,9 Hgmm; W12: 73,5+9,3/min, 133,2+4,9/82,1/2,9 Hgmm). A két szer közül a 12 hetes carvediolol kezelés szignifikáns mértékben (p=0,0001) emelte az FMD értékét (W0: 2,72+1,11%; W12: 5,50+2,28%), a metoprolol hatása ezzel ellentétben nem volt szignifikáns (p=0,0523) (W0: 3,42+0,89%; W12: 3,99+1,18%). Következtetések: kóros endothelfunkciójú hipertóniás 2-es típusú diabéteszes betegeknél 12 hetes carvedilol kezelés szignifikánsan javította az FMD értékét, 12 hetes metoprolol-szukcinát kezelés esetén az FMD-érték nem változott szignifikáns mértékben. A két szer vérnyomás és szívfrekvencia csökkentő hatása között nem volt szignifikáns különbség, tehát az endothelfunkció javító hatás a carvedilol egyéb hatásainak tulajdonítható.