A reumatoid artritisz (RA) a populáció mintegy 2%-át érintő, jellegét tekintve krónikus, progrediáló, erosív kórkép. A klinikai kép előterében a kisízületek betegségei állnak, de valójában az egész szervezetet érintő problémáról van szó, mely a testi elváltozások mellett súlyos pszichés, szociális és egzisztenciális problémát is okoz. A kórkép lefolyása individuális, nagymértékben befolyásolja, hogy az érintett miként viszonyul a betegségéhez. Az orvossal, gyógytornásszal együttműködő, magas autonómiával rendelkező, informált betegek terápiás eredményei és életminőségük jobbak, mint "passzív" sorstársaiké. A nemzetközi szakirodalom követéses vizsgálatai alapján elmondható, hogy képzett beteg életminősége jobb, csökken az orvos látogatások, kórházi kezelések száma, mérséklődik a gyógyszerfogyasztás, kisebb a rászorultság mind a család, mind pedig a társadalom tekintetében. Az American College of Rheumatology (ACR) az RA 8 pontból álló kezelési irányelvei között a 3. helye teszi. A szerzők betegképzés sajátos, újszerű formáját valósították meg hazai körülmények között 259 RA-s betegnél, melynek módszere és eredményei kerülnek bemutatásra.