A szerző annak a beavatkozással nem járó vizsgálatnak az eredményeit foglalja össze, amely 2004. január-februárban zajlott 24 magyarországi szülész-nőgyógyász szakorvos praxisában. A vizsgálat során 207 betegnél vizsgálták az aceclofenac non-szteroid gyulladáscsökkentő hatását különböző nőgyógyászati indikációk esetében. Minden akut gyulladás során nagy mennyiségű PGE2, PGF2 szabadul fel, amelyek igen erős fájdalmat képesek okozni. Az antibiotikus kezelés mellett azonban gyakran lehet szükség a láz, a fájdalom és az oedema csökkentésére javasolt NSAID-ok adjuváns hatására is. A NSAID (non-steroidal anti-inflammator drug) hatásmechanizmusa a prosztaglandin-szintézisen keresztül valósul meg, a prosztaglandin-szintézisben kulcsszerepet játszó ciclooxigenáz enzim gátlásával van összefüggésben. A ciclooxigenáz (COX) enzim izoenzimjei közül a COX-1 fiziológiás regulatív funkciót lát el, gátlása felelős a NSAID-ok jól ismert mellékhatásaiért (gyomorirritáció, súlyosabb esetben fekélyképződés). A COX-2 enzim szerepe elsősorban a szövetek sérülésekor, gyulladásakor jelentkezik, így az enzim gátlása közben lép fel a gyulladáscsökkentő hatás. Klinikai felmérések szerint a COX-2 szelektív gátlószereinek alkalmazása során lényegesen kevesebb gasztrointesztinális mellékhatás fordul elő. Tapasztalatok alapján az aceclofenac (gyári név: Atlamin) kifejezetten jó gasztrointesztinális megbízhatósággal alkalmazható. A nőgyógyászati gyakorlatban az aceclofenac hatékony fájdalom- és/vagy gyulladáscsökkentő dysmenorrhoeában, adnexitis subacuta kezelésében, prernenstruális syndroma gyógyításában, ezen kívül posztoperatív fájdalomcsillapítóként és mastodynia kiegészítő kezelésében.