A hegek kvalitatív osztályozási és kvantitatív mérési módszerei a klinikai gyakorlatban / Kelemen Ottó, Kollár Lajos
Bibliogr.: p. 66-67. - Abstr. hun., eng.
In: Magyar Traumatológia, Ortopédia, Kézsebészet és Plasztikai Sebészet. - ISSN 1217-3231. - 2005. 48. évf. 1. sz., p. 61-67. : ill.
A hegek osztályozását jelentősen megnehezíti a különböző etiológia és a nagyszámú prediszponáló tényező által befolyásolt változatos hegképződés. A kiváltó noxa okozta szöveti sérülés reparációs és regenerációs folyamat után, hegképződéssel gyógyul. A hegek jellemzői kialakulásuktól kezdődően, egy - általában 12-18 hónapig tartó - folyamat során fokozatosan és spontán változnak. Az egységes és pontos klinikai értékelés céljára különböző, tapasztalon alapuló módszert dolgoztak ki, melyek közül nemzetközi konszenzus alapján az úgynevezett Vancouver-hegskála vált általánosan elfogadottá. További igényként jelentkezett a standardizált kvantitatív módszer meghatározása, a rendkívül változatos lokalizációjú, kiterjedésű és mélységű égési sérülések következtében kialakuló hegek mennyiségének mérésére, valamint a különböző terápiás eljárások hatásosságának vizsgálatára, összehasonlítására. A minőségi osztályozások régebben tartalmaztak szubjektív elemeket is, napjainkban azonban csak az objektív és standard módszer alkalmazható. A betegek panaszainak és életminőségének mérésére használatosak azonban a Vancouver-hegskálát kiegészítő, szubjektív elemeket tartalmazó módszerek is, mivel a betegek pszichés állapotát és életminőségét befolyásoló esztétikai panaszok sem hagyhatóak figyelmen kívül. A "gold standard" meghatározása a bemutatott módszerek továbbfejlesztése és tökéletesítése révén lesz lehetséges.