A méz dezinficiáló, antibakteriális hatása régóta ismert. Nemcsak belsőleg alkalmazva lehet hatékony, hanem lokálisan is, így sebgyógyulást serkentő hatása szintén köztudott. Orvosok által kontrollált formában a világ számos országában reneszánszát éli a méz tartalmú sebfedők alkalmazása. Egy éve Magyarországon is kapható manuka méz tartalmú sebfedő. Alkalmazható önmagában, közvetlenül a sebre helyezve, de ismert kalcium-alginát hatóanyaggal kombinált, és manuka mézzel impregnált gézlap formája is. Irodalmi adatok sora támasztja alá hatékonyságát akut és krónikus sebek esetén is. A poszttrombotikus szindróma talaján kialakult ulcus kezelése komplex feladat, melyben a lokális szereknek, kompressziós terápiának, szisztémás készítményeknek is szerepe van. Az ismertetésre kerülő esetben a komplex kezelés részeként hatékonyan alkalmaztuk a helyi kezelés során az orvosi mézet. Bevezetés: A méz sebekre gyakorolt jótékony hatásáról már az időszámításunk előtti időkből vannak dokumentumok. I.e. 50-ből származó írás szerint, mely Dioszkoridesztől származik, az atticai halványsárga méz jó a rothadó, üreges sebekre. Arisztotelész (i.e.384-322 BC) írásaiban említi, hogy a világos méz gyógyír a szemre. Van Ketel 1892-ben a méz antibakteriális hatását említi. Az irodalom először 1919-ben írja le, hogy a mézben hidrogén peroxid termelődik. Napjainkban az antibiotikum rezisztens baktériumok egyre szélesebb körű terjedése miatt előtérbe kerültek olyan hatóanyagok, melyet ősidők óta használnak, így például a méz.