Az inzulinrezisztencia következtében fellépő hiperinzulinémia - a prospektív vizsgálatok metaanalízise szerint - önálló, gyenge szív-érrendszeri kockázati tényező. Az inzulinrezisztencia közvetlen mérése (a glükóz clamp technika) azonban bonyolult a klinikai gyakorlat számára és a becslésére szolgáló éhomi szérum inzulinszint vagy HOMA-index sem váltak be. Helyette a kóros glükóz homeosztázis (IFG vagy IGT) kerult előtérbe, amikor a 2-es típusú diabétesz, valamint a mikrovaszkuláris szövődmények kockázata egyaránt jelentősen fokozott, ezért is nevezik ezt az állapotot prediabétesznek. Több epidemiológiai és intervenciós vizsgálat alapján a prediabétesz csaknem megduplázza a szív-érrendszeri kockázatot. Különösen az emelkedett terhelés utáni 2 órás glükózszint a koszorúér-betegség és a szív-érrendszeri halálozás jelentős és független rizikófaktora. Több, gondosan kivitelezett klinikai vizsgálat igazolta, hogy prediabétesz esetén a 2-es típusú diabétesz kialakulása hatékony életmód-változtatással megelőzhető vagy késleltethető. Gyógyszeres kezelés azonban nem indikált prediabétesz esetén a szív-érrendszeri kockázat csökkentésére vagy a diabétesz megelőzésére.