Az allergiás kórképeken belül atópiás betegségeknek azokat nevezzük, melyek esetében ártalmatlan antigénekkel szemben 1-es típusú, IgE mediált hiperszenzitivitási reakció jön létre (atópiás dermatitis, asthma bronchiale, rhinoconjunctivitis allergica, ételallergiák bizonyos formái). Az ilyen betegségekben szenvedők száma világszerte rohamosan emelkedik és ebben a környezeti tényezők megváltozása fontos szerepet játszik. Az epidemiológiai adatok egyértelműen bizonyítják, hogy az életformában, a higiéniás viszonyokban létrejött változások közrejátszhatnak abban, hogy az iparilag fejtett országokban "atópia endémiáról" lehet beszélni. A megváltozott környezeti tényezők egyik fontos eleme a fertőzések gyakoriságának és jellegének átalakulása. Az atópiás betegségek és a fertőzések kapcsolatát alapvetően két irányból érdemes tanulmányozni. Egyrészt, hogy a fertőzések fokozzák-e az allergiás szenzitizáció kialakulását, vagy ellenkezőleg védő hatásúak azokkal szemben. Másrészt, hogy a már kialakult allergia esetén létrejövő fertőzések tovább súlyosbítják-e az alapbetegséget, illetve milyen az allergiás betegek védekezőképessége fertőzésekkel szemben. Fokozott figyelmet kell fordítani a magzati, csecsemőkori fejlődési periódusra, kiemelten a vírusfertőzések jelentőségére. A dolgozatban a fentiek kapcsán az antimikrobiális peptidek, a vakcinációk és a probiotikumok valamint az allergiás betegségek összefüggései is kiemelésre kerülnek.