Célkitűzés: A teljes szem hullámfrontanalízisének eredményeit hasonlítottuk össze normál rövidlátó és keratoconusos (KC) szemekben. Betegek és módszerek: 37 kg-os beteg 45, míg 25 normál rövidlátó személy 50 szemét vizsgáltuk Zeiss Shack-Hartmann-szenzorral. A paraméterek diagnosztikus hatékonyságát receiver operating characteristic (ROC)-görbékkel vizsgáltuk. Az asztigmia és coma jellegű Zernike-koefficienseket logisztikus regressziós analízisnek (LRA) vetettük alá. Eredmények: A KC csoportban szignifikánsan magasabb: cilindrikus hiba (p<0,001), higher order root mean square (HORMS) (p <0,001), ferde asztigmia (Z2-2p =0,001), trefoil (Z3 -3 p =0,031; Z33 p =0,002), vertikális coma (Z3-1 p <0,001), másodlagos asztigmia, coma és trefoil (Z4-2 p <0, 001; Z42 p =0, 001; Z5' p =0, 013; Z53 p =0,004). A ROC-analízis szerint a leghatásosabb diagnosztikus paraméter a Z3-1 és a HORMS (AUROC: 0, 966; 0,947). A LRA szerint KC-ban legfontosabbak a comaszerű koefficiensek (r2: 0,844; pozitív prediktív érték: 0,95, negatív prediktív érték: 0, 92), míg az asztigmia jellegű aberrációk változói kevésbé diagnosztikusak (r2: D, 409). Következtetés: KC-ban a HORMS szignifikánsan magasabb, a legjellemzőbb aberráció a comaszerű. A Z3-1 értékeit elemezve hatékonyan el tudjuk különíteni a KC-t a normál rövidlátástól.