A vizsgálat célja: deviáns viselkedésüknél fogva sajátos életmód feltételezhető a fogvatartottak körében, melyet várhatóan tükröz egészségi állapotuk is. A vizsgálat célja felmérni az életmódbeli sajátosságokat, az egészségi állapot mutatóit, az egészségügyi ellátás igénybevételének alakulását a börtönbe kerülés előtt és után, és egyes adatokat összevetni a hazai lakossági mutatókkal. Vizsgálati módszerek és minta: a szerzők a retrospektív kutatás alanyait kényelmi mintavétellel, beválasztási kritériumok mentén választották (n=104). Az adatgyűjtés módszere egyrészt kérdőív volt, mely az OLEF 2003-ban használt "önkitöltős" és "egyéni" kérdőívek részeiből, ill. saját szerkesztésű kérdésekből állt össze; másrészt dokumentumelemzéssel a fogvatartottak egészségügyi törzslapjának adatait vizsgálták. Az elemzés leíró és matematikai statisztikai módszerekkel történt. Eredmények: a börtönbe kerülés után szignifikánsan rosszabb lett az egészségi állapot szubjektív megítélése. A fogvatartottak gyakrabban veszik igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat a börtönben, mint azelőtt. Visszaesők körében gyakoribb a pszichés problémák megjelenése, mint az első bűntényesek esetében. Magas a dohányzók aránya. Következtetések: az előzetes fogvatartottak egészségmagatartása összességében kedvezőtlenebb képet mutat, mint a lakosságé.