Az allergiás rhinitis világszerte, így hazánkban is egyre több és több beteget érintő kórkép, az egyik leggyakoribb allergiás megbetegedés. Ugyan a tünetek enyhítésére, megszüntetésére rendelkezésre álló gyógyszerek hatékonysága javul, azonban végleges gyógyulást adó készítmény nem áll rendelkezésre és a kontroll eléréséhez folyamatos fenntartó kezelés szükséges. Annak ellenére, hogy a szénanátha nem életet veszélyeztető betegség, jelentős mértékben károsítja az életminőséget, a munka és tanulási képességet, amit mindenki megtapasztalhat egy banális nátha esetén. A társadalomra rótt anyagi teher részben a kiesett munkában, részben az egészségügyi ellátás, a gyógyszeres kezelés költségeiben nyilvánul meg. Mind a beteg, mind a társadalom részére fontos olyan terápiás ajánlások összeállítása, melyek figyelembe veszik az adott gyógyszerek hatékonyságát, lehetséges mellékhatását, a kezelés költségét és az együttműködési készség javítása érdekében a monoterápiában történő alkalmazás lehetőségét. Az utóbbi két szempont jelentősége különösképpen megnőtt az új gyógyszerár támogatási rendszer bevezetésével. Tekintettel arra, hogy rhinitis allergica esetén a szakorvos vagy szakorvosi javaslatra felírt készítmény már nem jár anyagi előnnyel a családorvoséhoz képest, érdemes átgondolni a betegek ellátásában részt vevő társszakmák helyét és szerepét. Jelen közlemény célja részben a nemzetközi ajánlások összefoglalása, részben ezekről valamint az aktuális helyzetről alkotott teljes mértékben egyéni vélemény, és nem kis részben beszélgetésre, vitára, közös konszenzusok kialakítására ösztönző kezdeményezés.