A Józsefváros lakosságának egészségi állapota közismerten igen rossz, szakirodalmi tények már a '80-as évek derekán rávilágítottak és felhívták a figyelmet, hogy a Józsefvárosban a születéskor várható átlagos élettartam 12 évvel alacsonyabb volt, mint a Duna jobb partján elhelyezkedő XII. kerületi lakosság körében. A helyzet sajnos még ma is hasonló, a kerület azonban egyáltalán nem homogén, a különböző történelmi múlttal és társadalmi-gazdasági háttérrel (lakosság-összetétellel, iskolázottsággal, gazdasági és szociális helyzettel) rendelkező kerület-részek lakosainak egészségi állapota legalább annyira különbözik egymástól, mint a "nyóckeré" és a fővárosé. Vizsgálatunkban áttekintettük a kerület népességének demográfiai viszonyait, korstruktúráját, illetve a 2001. évi népszámlálás (iskolázottság, munkanélküliség, nem komfortos lakások aránya) és az önkormányzat által közreadott (lakástámogatások, rendszeres gyermekvédelmi támogatások, önkormányzati nem komfortos lakások) szociális-gazdasági helyzetre utaló tényezők kerületi szintű és kerület-részenkénti területi egyenlőtlenségeit. Valamint elemzésre került - Standardizált Halálozási Hányados segítségével - a VIII. kerület negyedeiben élő 20-69 éves korú lakosság korai halálozása 2005. és 2007. között. A kerület-részenkénti vizsgálat eredményei azt mutatták, hogy a legképzetlenebb, munkanélküli, rendkívül kedvezőtlen szociális helyzetű népességek a Magdolna-, illetve az Orczy-negyed terhére differenciálódtak. Sajnálatos, hogy a férfiak esetében a budapesti szint másfélszerese körüli szignifikáns halálozási többletet találtunk a Magdolna, Józsefváros központ és Szigony negyed esetében. A női lakosság vonatkozásában szinte ugyanezek a negyedek érintettek, mintegy 30%-os szignifikáns halálozási többletet figyeltünk meg a Magdolna, Orczy és Szigony negyedek népessége körében. A kerület lakosai, potentátjai, de még a háziorvosok is gyakran gondolják a rossz egészségi állapot hátterében a lakosság elöregedett mivoltát.