Kockázat és célértékek hipertóniabetegségben: vérnyomás, mikroalbuminuria, glomerulus-filtrációs ráta / Kiss István
Bibliogr.: p. 97. - Abstr. hun.
In: Háziorvos Továbbképző Szemle. - ISSN 1219-8641. - 2008. 13. évf. 2. sz., p. 92-97. : ill.
A hipertóniabetegség az egész világon vezető haláloknak számít, megelőzi a dohányzás és az elhízás okozta halálozás gyakoriságát is. 2-5 Hgmm-es szisztolés vérnyomáscsökkenésnek is igen jelentős kardiovaszkuláris kockázatcsökkentő hatása van. A Magyar Hypertonia Társaság (MHT) ezért kiemelten hangsúlyozza, hogy a célvérnyomás elérése jelentősen csökkentheti a kardiovaszkuláris kockázatot és az alapbetegségek, vagy a szövődmények progresszióját, ezért elsőrendű feladat. A hipertóniás beteg-populációnak 140/90 Hgmm alatti, a diabéteszes, metabolikus szindrómás, kardiovaszkuláris betegségben szenvedő hipertóniás betegeknek pedig 130/80 Hgmm alatti célvérnyomás javasolt. Az MHT "Éljen 140/90 Hgmm alatt" programjában a betegek tájékoztatásával és oktatásával 5%-kal több betegnél sikerült elérni a célvérnyomást két év alatt. Az MHT "Érgondnok program"-ja rávilágított arra, hogy a mikroalbuminuria magyarországi előfordulása 6%, hipertóniás és/vagy diabéteszes betegek között. A krónikus veseelégtelenség is kardiovaszkuláris kockázati tényező és gyakori szövődménye a hosszú ideje fennálló hipertóniabetegségnek. A 60 ml/perc alatti glomerulus-filtrációs ráta (GFR) érték sokszorosára növeli a szív- és érrendszeri események előfordulási gyakoriságát. A hipertóniás betegeknél a GFR érték számított becslése és a mikroalbuminuria vizsgálata a szűrés és gondozás része kell, hogy legyen. Hasonlóképpen javasolható a húgysavszint mérése, mert a hyperuricaemia is kardiovaszkuláris kockázati tényező.