Háttér - A terápiarezisztens epilepsziás betegek 8-17%-át hirtelen halál miatt veszítjük el. Egyes vizsgálatokban felvetik, hogy a halál leggyakoribb oka a rohamokkal összefüggő szívritmuszavar lehet. Célkitűzés - Vizsgálatunkban a szívfrekvencia változását elemeztük az epilepsziás rohamokat megelőző és követő hat órában. Módszerek - A vizsgálatba 18 gyógyszerrezisztens, fokális epilepsziás beteget vontunk be, akik esetében felmerült az epilepszia műtéti kezelésének lehetősége. Emiatt video-EEG-EKG vizsgálatot végeztünk 2-10 napon át. Összesen 32 rohamot analizáltunk. A szívfrekvencia-elemzéseket a rohamokat megelőző és követő első, harmadik és hatodik órában, valamint az ötödik, tizedik, 15. és 30. percekben vett 300 másodperces mintákon végeztük el. Eredmények - A rohamok után közvetlenül megnőtt a szívfrekvencia (átlag 69/percről 92/percre, p<0,001), de még három órával a roham után is észlelhető volt a szignifikánsan nagyobb szívfrekvencia. Egyetlen esetben sem lépett fel súlyos periictalis brodycardia. Egy esetben ectopiás pótritmus jelent meg egy tónusos-clonusos roham végén. Kővetkeztetés - Eredményeinkből arra következtethetünk, hogy az epilepsziás rohamok után a szimpatikus tónus emelkedik és a paraszimpatikus tónus egyidejűleg csökken. Mivel a megfigyelt változások hosszú távon is fennállhatnak és malignus ritmuszavarra hajlamosíthatnak, vizsgálataink eredményei megerősítik azt a feltételezést, hogy az epilepsziás betegek hirtelen halála rohamhoz kapcsolt esemény, és létrejöttében cardialis mechanizmus játszhat szerepet.