A pikkelysömör ismeretlen eredetű, a bőrt és az ízületeket érintő krónikus betegség. A psoriasis patogenezisét jelenleg komplex folyamatnak tartjuk, amelynek első lépése feltehetőleg a bőr veleszületett immunrendszerének túlméretezett lokális reakciója egy ismeretlen ingerrel szemben. A keratinocyták, granulocyták, NK-T-sejtek és denritikus sejtek által elindított reakcióba később kapcsolódnak be a citokinek és kemokinek hatására odavándorló (főként 1-es típusú) T-sejtek, amelyek maguk is jelentős citokin forrássá válnak. A psoriasisos hámsejtek fokozott proliferációval és kóros differenciálódással reagálnak a felszabaduló citokinekre, és kialakul a jellegzetes hiperkeratotikus pikkelysömörös plakk. A tünetek krónikussá válását az immunreakciók lecsengéséért felelős szabályozó (CD4+CD25+) T-sejtek nem megfelelő működése, vagy a kiváltó ok folyamatos jelenléte magyarázhatja. A pikkelysömör patogenezisének pontosabb feltérképezése a korábban alkalmazott terápiás eljárások hatásmechanizmusának jobb megértése mellett számos új terápiás célpontot is szolgáltatott, amellyel a betegség célzott, hatékonyabb kezelése válik lehetővé.