A szerzők a bélhólyag és hüvely között keletkezett sipolyok sebészi kezeléséről számolnak be. A saját operáltakon kívül a betegek az ország különböző urológiai és nőgyógyászati osztályairól érkeztek, a főpanaszuk a vizeletvesztés volt. A kórismézés során el kellett különíteni a vizeletsipolyt a húgycsövön át létrejött vizeletelfolyástól, a valódi inkontinenciától. A fistula kimutatásának legjobb módszere a metilénkékes hólyag feltöltés melletti hüvelyi megtekintés. A bélhólyag endoszkópos vizsgálatával ritkán sikerült a fistulát megtalálni, leginkább csak akkor, ha az igen jelentős méretű. A műtétet csaknem mindig vaginális behatolásból végezték, mert a kisméretű fistula keresztező varratsorú kétrétegű zárása megfelelő módszernek bizonyult. Kivételt képezett egy nagy átmérőjű kombinált bélhólyag-hüvely-végbél sipoly, ezt vizelet eltereléssel (Bricker-hólyag) és átmeneti colostoma képzéssel oldották meg. A fistulazárás minden esetben sikerült, egy betegnél enyhe stresszinkontinencia maradt fenn. A vizeleteltereléssel megoldott eset is elégedett a jobb életminőséggel, és a jól kezelhető stomákkal.