Szerző összegzi a Magyar Üzemegészségügyi Tudományos Társaság (továbbiakban: MÜTT) 60 éves történetét. Leírja a szakterület és a szakterület fejlődéséhez kötött tudományos társaság megalakulásának szakmai-történeti gyökereit, Huszár Mózes, Markusovszky Lajos, Fodor József, Tóth Imre, Friedrich Vilmos nevével fémjelzett tudományos megalapozását. Bemutatja, hogy a MÜTT életre hívásában (a Dr. Weil Emil vezetésével 1946-ban megalakult ún. Üzemorvosi Szakcsoport megalakításában) a tudományos feltételek rendelkezésre állása mellett a döntő tényezők azok a külső, kényszerítő körülmények voltak, amelyeket a II. világháború okozta anyagi, társadalmi, emberi, lelki romok idéztek elő. Az éhezéstől, fertőző betegségektől, hihetetlenül rossz szociális körülményektől meggyötört és legyengült munkások részére, egészségi állapotuk javítását célul kitűző orvosok üzemegészségügyi ellátást szerveztek, lerakva ezzel a hazai üzemegészségügy gyakorlatának alapjait. Az üzemegészségügyet életre hívók szervezték meg azt az Üzemorvosi Szakcsoportot, amely 1964-ben úgy döntött, hogy a Társaság alapításának éve 1946, de a Szakcsoport neve változik és a jövőben Magyar Üzemegészségügyi Tudományos Társaságként működik tovább. Szerző a nemzetközi hatások, illetve hazai sajátosságok figyelembevételével a Társaság történetét 3 szakaszra osztja: 1. a megalakulás korszaka, a magyarországi üzemegészségügy hőskora (1946-1951); 2. a szovjet mintára felépített állami üzemegészségügy időszakában működő MÜTT korszaka (1951-1993); 3. a korszerű, újra tripartit rendszerben működő munkavédelem keretein belül dolgozó foglalkozás-egészségügyhöz kapcsolódó MÜTT tevékenységi időszaka (1993-tól napjainkig). A mozaikszerűen felépített összeállítás bemutatja azokat a kihívásokat, legfontosabb mozzanatokat, teljesítményeket, amelyek a MÜTT 60 éve alatt annak életképességét, alkotó erejét bizonyítják és dokumentálja azt a szakmai, társasági erőt, amely egyértelművé teszi a MÜTT szakmai jövőjét.