Az Európai Kardiológus Társaság (ESC) és az Amerikai Kardiológusok Egyesülete (ACC) 2000-ben egybehangzóan újraértékelte a miokardiális infarktus definícióját, amely szerint kimondható, ha a kardiális troponin T, vagy I emelkedett szintjéhez legalább egy iszkémiás jel társul. Ezzel a troponin - háttérbe szorítva a kreatin-kináz-MB-t - az egyik legfontosabb biokémiai markerré vált olyan esetekben, amikor mellkasi fájdalom miatt kerül a beteg sürgősségi osztályra. Habár a troponin magas szenzitivitásánál fogva kiváló pontossággal képes igazolni akár kis kiterjedésű myocardium nekrózisát, számos egyéb állapot vagy betegség megemelheti szintjét a szérumban. Ebben a cikkben egy olyan esetet kívánunk bemutatni, ahol a troponin emelkedése nem várt következménye egy olyan kórállapotnak, amely klasszikusan nem szerepel a troponin emelkedését okozó betegségek és állapotok között. 2-es típusú diabetes mellitusban és hipertóniában szenvedő 73 éves nőbeteg hajnalban hirtelen kezdődő palpitációérzés, szédülés és verejtékezés miatt hívott otthonába ügyeletet. A helyszínen készített elektrokardiogrammon keskeny QRS-tachycardia volt látható, amely spontán szűnt. Az ügyelet által osztályunkra irányított beteg a kórházi felvételkor már panaszmentes volt. A rutin laborvizsgálat enyhén magasabb szérum troponin T szintet mutatott. Erre és a kardiovaszkuláris rizikófaktorokra való tekintettel a beteget akut koronária szindróma diagnózissal kezeltük és koronarográfiát végeztünk, amelynek során szignifikáns szűkületet vagy spazmust a koszorúsereken nem igazoltunk.