Bevezetés: A kutatási teljesítmények tudománymetriai értékelésének realitását befolyásolhatja a "feliratkozás", a nem érdemi szerzőség. Ugyanakkor a vizsgálatok eredményességéhez és színvonalához érdemben járul hozzá a több kutató, illetve több intézet közös munkája. Magyarországon különösen fontos ez a kérdés a tudománytámogatáshoz kapcsolódó tudománymetriai értékelések validitása szempontjából. Célkitűzés: A szerzők módszert kívántak kidolgozni a feliratkozás leleplezésére, pontosabban a szerzők és intézetek közötti együttműködés, valamint a közlemények impakt faktorral kifejezett színvonala közt elvárható pozitív összefüggés ellenőrzésére. Módszerek: A Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar (ÁOK) impakt faktoros folyóiratokban megjelent cikkeit csoportosították a klinikai és elméleti szakterületek szerint, valamint e csoportokon belül a tulajdonossá minősített ÁOK-intézet kutatóinak az egyes cikkek szerzői közti többsége illetve kisebbsége szerint. Az egyes csoportok cikkeit rangsorolták az impakt faktor szerint, s összehasonlították a rangsor két fele közt az átlagos szerzőszámot. Eredmények: Az átlagos szerzőszám minden esetben kisebb volt a cikkek alacsonyabb impakt faktorú felében. Az is kiderült, hogy mind a szerzőszám-növekedés, mind az intézetek közti együttműködés emelte az impakt faktorral kifejezett színvonalat. Megerősítést nyert tehát a vizsgált esetben a hipotézis, miszerint a szerzői és intézeti együttműködés javítja a kutatás eredményességét.