1925-ös cikkében Calvé a vertebra plana okaként a csigolyatest primer csontosodási magjának osteochondrosisát, aszeptikus necrosisát jelöli meg. Ez a feltevés Compere egy 1954-ben megjelent írásának hatására szorult háttérbe. Cikkében Compere azt állítja, hogy a vertebra plana oka eosinophil granuloma és nem osteochondrosis. Ezt követően számos közlemény jelent meg ez utóbbi elmélet mellett foglalva állást. Ismert azonban, hogy többféle kórállapot vezethet vertebra plana-szerű csigolyatest elváltozáshoz az eosinophil granulomán kívül is. A fogalmak nem egyértelmű definiálásának köszönhetően nem tisztázott, hogy ezeket az eseteket vertebra planának nevezzük-e, vagy sem; a szerzők önkényesen használták a fogalmakat. 1954-től napjainkig - szövettani diagnózis nélkül is - elfogadott az az álláspont, hogy a vertebra plana hátterében eosinophil granuloma áll. Mindenesetre egyetlen közlemény sem állította Compere óta, hogy egy radiológiailag vertebra planának megfelelő eset hátterében szövettani vizsgálattal osteochondrosist igazoltak. A szerzők által bemutatott 12 éves lány esete azt támasztja alá, hogy ilyen eset valóban előfordulhat, és ez a tény több következtetésre ad okot a nomenklatúra, a diagnózis és terápia tekintetében.