2-es típusú diabetesben inzulin bevezetése szükséges, ha az anyagcsere-állapot orális antidiabeticum mellett már nem megfelelő. Az inzulinkezelés logikus kezdő lépése a lefekvéskor adott intermedier inzulin vagy elhúzódó hatású bázisinzulin alkalmazása. Előnye, hogy jobb éhgyomri és praeprandialis vércukorszintet eredményez, kényelmes és biztonságos, hogy bevezetése az orális antidiabetikus kezelés kiegészítéseként történhet. A 2-es típusú diabetes korai időszakában a gyors hatású analóg egyszeri vagy többszöri praeprandialis adása elegendő az anyagcsereállapot javulásához. Hatásuk átmeneti, gyakran szükségessé válik bázisinzulin adása. A premix inzulinanalógok hatékonyabb postprandialis kontrollt eredményeznek, minta humán készítmények, ám gyakoribb hypoglykamiával járnak A postprandialis állapot befolyásolása alacsonyabb HbA1c-t és az étkezés utáni lipid-státus javulását eredményezi. Ez a változás előnyös hatású lehet a 2-es típusú cukorbetegek cardiovascularis kockázatára.