Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=83084
MOB:2007/3
Szerzők:Barna Adrienn; Horváth Boldizsár
Tárgyszavak:DOHÁNYZÁS
Folyóirat:Egészségfejlesztés - 2006. 47. évf. 4. sz.
[https://ojs.mtak.hu/index.php/egfejl/index]


  Dohányzási szokások főiskolai hallgatók körében / Barna Adrienn, Horváth Boldizsár
  Bibliogr.: p. 18. - Abstr. hun., eng.
  In: Egészségfejlesztés. - ISSN 1786-2434, eISSN 2498-6666. - 2006. 47. évf. 4. sz., p. 13-18. : ill.


Bevezető: a szerzők a dohányzási szokásokat vizsgálták az ország három képzési helyén az egészségfejlesztésben érdekelt egészségügyi főiskolai hallgatók körében. Vizsgálati anyag és módszer: 452 hallgató anonim, önkitöltéses módszerrel kitöltött kérdőíveinek 36 szempont alapján gyűjtött 16 272 adatát értékelték. Kiemelten vizsgálták a nemi elosztást, az iskolai teljesítményt, a családi, baráti, hallgatói környezet hatásait, és adataik voltak a válaszadók anyagi helyzetéről is. Az összefüggések statisztikai analíziséhez SPSS 11.01. for Windows programot, a csoportok összehasonlítására (Cramer-állandót), illetve kontingencia táblát képezve a chi2-próbát alkalmazták. Eredmények: a válaszadók 18-48 életévűek (átlagéletkor 23 ± 7 év) voltak. Soha nem dohányzott 63,7%-uk (288 fő), aktívan és rendszeresen dohányzott 117 fő (25,9%), közülük 47 fő (40,1%) több mint 5 éve cigarettázik. A férfiak szignifikánsan nagyobb arányban dohányoznak, mint ugyanezen karok női hallgatói (26/62, ill. 117/452; Chi2 = 6,66; p < 0,01). A hallgatók dohányzási szokásaival a legerősebb kapcsolatot a baráti kör dohányzási szokásai mutatták (Cramer-állandó: 0,329). A dohányzók gyengébb tanulmányi eredményei, valamint a szülők/gyermekeik iskolázottsága között szignifikáns, közepes erősségű kapcsolat áll fenn (Cramer-állandó: 0,231). A hallgatók dohányzási szokásai és a család hatása (egy vagy mindkét szülő dohányos) közötti összefüggés, bár szignifikáns, de gyenge erősségű (Cramer-állandó: 0,137). Következtetés: a főiskolai hallgatók dohányzási aránya leképezi a társadalom egészére vonatkozó statisztikát. A középiskolás és az azt megelőző időszak a legnagyobb figyelmet érdemli az egészségfejlesztő személyek részéről. A baráti kör jelentős befolyásoló hatása értelmében hatékonynak bizonyulhat a kortárs segítők dohányzás megelőzésbe való bevonása.