A szerzők áttekintik az utóbbi évek hypertonia vizsgálatait és azok metaanalíziseit abból a célból, hogy választ kapjanak az évek óta megválaszolatlan kérdésre: csupán a vérnyomáscsökkenés vagy azon túlmenő hatások megnyilvánulásait látjuk egy-egy vizsgálat eredményeiben. A vélemények megoszlanak. Az antihypertenziv szerek kedvező hatásaiért döntően valószínűleg a vérnyomáscsökkenés felelős (erre utalnak a meta-analízisek), de vélhetően nem azonos a szerepe az egyes végponti esemény alakulásában. Az sem mindegy, hogy milyen korán kezdjük és mennyi ideig folytatjuk a kezelést (HOPE-TOO) és hogy mennyire intenzív a kezdeti vérnyomáscsökkenés (VALUE). Nagyon logikusnak látszik az a feltételezés, hogy a korszerű gyógyszerek (ACEI, ARB, CCB) kedvező endothel és anti-atherosclerotikus hatásuk kialakulásához, a diabetes ritkább jelentkezéséből fakadó előnyök megnyilvánulásához hosszabb vizsgálati idő szükséges. Rendelkezünk már olyan adatokkal, is melyek más megközelítést sürgetnek: különbségek adódhatnak a végponti eseményekben a vizsgált csoportok között akkor is, ha azonos az elért vérnyomáscsökkenés (LIFE, HOPE-TOO), amelyek a vérnyomáscsökkentésen "túl" mutatott hatásokra irányítják a figyelmet. Lényeges lehet az alkalmazott gyógyszerek centrális keringésre kifejtett eltérő hatása is.