Tanulmányunk célja, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) krónikus fekvőbeteg szakellátási kasszájának igénybevételi mutatóit elemezzük kistérségi bontásban. Az elemzésben szereplő adatok az OEP finanszírozási adatbázisából származnak és a 2004. évet ölelik fel. Elemzésünkben a betegek állandó lakhelye szerint csoportosítjuk az egészségügyi igénybevételi és kiadási adatokat. Az elemzésben vizsgáljuk az egy lakosra jutó finanszírozási összeget, az 1000 lakosra jutó betegszámot, az egy igénybevevőre jutó finanszírozási összeget nyers mutatókkal, illetve kor és nem szerint kiegyenlítve. Mind a nyers mutatókkal, mind a standardizált értékekkel kimutattuk a krónikus fekvőbeteg szakellátás finanszírozásában és igénybevételében mutatkozó területi egyenlőtlenségeket. A budapesti lakosok átlagosnál nagyobb igénybevételét jelzi, hogy a nyers mutatók szerint Budapest a legmagasabb igénybevételi kategóriába sorolható. Korra és nemre történő kiegyenlítéssel valamelyest csökken az eltérés az országos szinthez képest, de mindegyik mutató esetében az értékek Budapesten magasabbak. Kiemelt megállapításunk, hogy az egy lakosra jutó finanszírozásban, illetve az 1000 lakosra jutó betegszámban jelentős kistérségi különbségek vannak. Ha a beteg egyszer már bekerül a krónikus fekvőbeteg ellátásba, akkor az egy igénybevevőre jutó finanszírozási összeg szerinti különbségek már kisebbek, azonban még így is jelentősek. Ez a jelenség különbözik az aktív fekvőbeteg szakellátás kasszánál végzett hasonló- elemzési eredményektől, de hasonló a járóbeteg szakellátás kasszánál tapasztaltakhoz.