Magyarországon a terhességmegszakítások száma az utóbbi időben folyamatosan csökken, míg a születések száma stagnál (nyílik a "reprodukciós olló"). Hazánkban viszonylag magas a megbízható fogamzásgátló módszerek alkalmazásának aránya, mégis magas a terhességmegszakítások rátája. Vizsgáltuk a művi terhességmegszakítások számát befolyásoló tényezőket és az abortusz prevenciós lehetőségeit. A magyarországi termékenységi adatokat hasonlítottuk össze a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján, illetve a Csongrád megyében 1993 és 2004 között megjelent terhességmegszakítást kérők szociodemográfiai adataival. Az SZTE Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán (2004: 43,0%), illetve Csongrád megyében (2003: 53,1%) jelentősen alacsonyabb a 100 élveszületésre vonatkoztatott terhességmegszakítások száma, mint országosan (2003: 56,8%). Jellemző, hogy hazánkban konstans módon magas a fiatalok (20 éven aluliak 2003-ban: 11,8 %), a gyermektelenek (2003-ban: 19,7%), illetve az egyedülállók aránya (2003-ban: 33% az abortuszt kérők körében). A terhességmegszakítást az elmúlt évtizedekben túlnyomó többségben (98%) szociális indokkal hajtották végre (P>0,05), és a kétüléses tanácsadás nem csökkentette jelentősen az indukált abortuszt Csongrád megyében. Klinikánkon 1999 között a barrier módszert használók közül kértek legtöbben a terhességmegszakítást, és 1995-höz képest jelentősen csökkent a nem védekezők aránya. A terhességmegszakítások számát csökkenteni lehetne a megbízható fogamzásgátló módszerek alkalmazásával kapcsolatos tájékoztatás fokozásával. A tinédzserek körében az abortusz megelőzését elősegíti a szakszerű és rendszeres felvilágosítás az iskola és a média részéről, valamint a hatékonyabb családi nevelő tevékenység.