A családok társadalmi-gazdasági körülményei az eltérő iskolázottságú rétegekben nem mindig állnak közvetlen összefüggésben a gyermekvállalási kedvvel. A vizsgálat célja a gyermekvállalást befolyásoló tényezők feltárása volt az anya iskolai végzettsége függvényében. A keresztmetszeti vizsgálat Szeged kisgyermekes édesanyáit reprezentáló mintában (n=528), az általuk önkéntesen kitöltött, név nélküli kérdőívek segítségével történt. A vizsgálatban részt vevők átlagéletkora 34 év volt. Első gyermeke születését az alapfokú iskolázottságúaknak csak 60%-a tervezte tudatosan, a közép-, illetve felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetében ez az arány 79% illetve 83% volt. Az anyagi biztonság, a szülői támogatás és a saját lakás megléte többnyire a közép- illetve felsőfokú képzéssel rendelkezőket befolyásolta első gyermekük vállalásakor. Képzettségtől függetlenül mintegy 75%-uk már nem tervezett több gyermeket, főleg azért, mert már annyi gyermeke volt, amennyit szeretett volna, illetve anyagi lehetőségeit korlátozottnak vélte. A nem kívánt terhesség ellen a magasabb végzettségűek több mint 90%-a védekezett, az alacsonyabb iskolázottságúak közel negyede viszont nem. Lényeges eltérés mutatkozott az egyes fogamzásgátlási módszerek alkalmazásában: az alapfokú képzettséggel rendelkezők 60%-a fogamzásgátló tablettát, 26%-uk méhen belüli fogamzásgátló eszközt (IUD) és 12% óvszert használt, míg a magasabb végzettségűek esetében ez 47% tablettaszedést, 21% IUD- és 22% óvszerhasználatot jelentett. Összességében megállapítható, hogy a megfontoltabb családtervezés a magasabb iskolai végzettségű anyákra volt jellemző.