CÉLKITŰZÉS: Irodalmi adatok szerint fiatal betegeknél emlőmegtartó műtét után nagy a lokális recidíva kockázata, de a kor hatása a mastectomiával kezelt betegeknél kevésbé vizsgált. Ez a tanulmány a lokális recidíva kockázatát vizsgálja fiatal (<=40 év) betegeknél emlőmegtartó műtét és mastectomia után, és értékeli az adjuváns besugárzás hatását a recidívák megelőzésében. MÓDSZEREK: 148 fiatal (<=40 év) korai invazív emlőrákban szenvedő nőbeteget axillaris dissectióval és mastectomiával (n=92) vagy emlőmegtartó műtéttel (n=56) kezeltünk 1983 januárja és 1987 decembere között. A besugárzással kezelt betegeknél a medián dózis 50 Gy volt. A lokális recidíva kockázati tényezőit regressziós modellben vizsgáltuk. EREDMÉNYEK: 199 hónapos medián követésnél összesen 60 (40,5%) beteg halt meg emlőrákban. A műtét típusa (mastectomia vs. daganat széles kimetszése) nem befolyásolta lényegesen az emlőrák-specifikus túlélést. A lokális recidíva nyers aránya a sugárkezelés elmaradásakor a mastectomiával kezelt betegeknél 24%, az emlőmegtartással kezelteknél 75% volt (p=0,0041). Sugárkezelés után a lokális recidívák aránya 4% és 23% volt, azonos sorrendben (p=0,0091). Mastectomia után egyváltozós elemzésben a nyirokcsomóstátus (negatív vs. pozitív) és a sugárkezelés (nem vs. igen) szignifikáns prediktorai voltak a lokális tünetmentességnek, de a daganat mérete (T1 vs. T2) és a szövettani differenciáltság foka (Grade 1-2 vs. 3) nem. Multivariációs elemzésben a nyirokcsomó-pozitivitás és a sugárkezelés elmaradása is a lokális tünetmentesség független negatív prediktorai maradtak. Emlőmegtartó műtét után egyváltozós elemzésben az extenzív intraductalis komponens (EIC, pozitív vs. negatív) és a sugárkezelés (nem vs. igen) a lokális tünetmentesség szignifikáns tényezői voltak, de a tumorméret (T1 vs. T2), nyirokcsomóstátus (negatív vs. pozitív) és a szövettani garade (1-2 vs. 3) nem. Multivariációs elemzésben az EIC-pozitivitás és a sugárkezelés elmaradása is független negatív prediktorai maradtak a lokális tünetmentességnek. Emlőmegtartó kezeléskor a lokális recidíva 15 éves actuarialis gyakorisága besugárzás után 29%, a sugárkezelés elmaradásakor 75% volt (RR: 0,21; 95% CI: 0,07-0,55; p=0,0052). A mastectomiával kezelt nyirokcsomó-pozitív betegeknél a lokális recidíva 15 éves actuarialis gyakorisága sugárkezelés után 6%, a sugárkezelés elmaradásakor 46% volt (RR: 0,12; 95% CI: 0,06-0,96; p=0,0095). KÖVETKEZTETÉS: Fiatal betegeknél a lokális recidíva gyakori emlőmegtartó műtét és mastectomia után is. A kockázatot a sugárkezelés szignifikánsan csökkenti. A nyirokcsomó-pozitív betegeknél a post-mastectomiás sugárkezelés jó lokális tumorkontrollt biztosít. Tovább kell vizsgálni, hogy a parciális mastectomia és az adjuváns sugárkezelés rutinszerű alkalmazása megfelelő eljárás-e a fiatal emlőrákos betegek gyógyításában.