Az epés regurgitáció fontos szerepet játszik a krónikus oesophagitis és a posztoperatív komplikációk pathogenezisében. Vizsgálataink célja az volt, hogy 1. meghatározzuk a nyelőcső nyálkahártya homeosztázisban fontos szerepet játszó szöveti nitrogén monoxid szintézis és a mikrokeringés változását akut epés expozíció alatt; és 2. a folyamat befolyásolása parenterális foszfatidilkolin (PC) előkezeléssel. Kísérleteinket altatott kutyákon végeztük, a nyaki nyelőcső izolált szakaszát az 1. (kontroll, n = 5) csoportban fiziológiás sóoldattal, a 2. csoportban (n = 5) epével töltöttük fel. A 3. csoport (n = 5) állatait az epe beadása előtt a neuronális nitrogén monoxid szintéz szelektív gátlószerével, 7-nitro-indazollal (7-NI, 5 mg/kg i.v.), a 4. csoportot (n = 5) pedig PC-vel (50 mg/kg i.v.) előkezeltük. A nyálkahártya mikrokeringését intravitális videomikroszkóppal vizsgáltuk A kísérlet végén vett szövetmintákból megmértük a mieloperoxidáz (MPO) és a NOS izoformáinak aktivitását, és meghatároztuk a hízósejtek degranulációjának mértékét valamint a szövetkárosodás fokát. Epe hatására a hízósejtek többsége degranulálódott, nagymértékű leukocyta akkumulációt észleltünk, a vörösvérsejtek áramlási sebessége (VRBC) és a posztkapilláris venulák átmérője (VD) szignifikánsan növekedett. A szöveti ATP koncentráció és a konstitutív NOS (cNOS) aktivitása csökkent, míg az indukálható NOS (iNOS) aktivitása a kontroll csoporthoz viszonyítva magasabb volt. A 7-NI kezelés számottevően fokozta a hízósejtek degranulációját és a szöveti károsodást, ezzel szemben a PC előkezelés kivédte az epe hatására bekövetkező ATP depléciót, a hízósejt degranulációt, az MPO és az iNOS aktivitás fokozódást. Következtetés: A hízósejt-nNOS tengely jelentős szerepet játszik a nyelőcső nyálkahártya védelmi mechanizmusaiban. A szisztémás PC előkezelés hatékony protektív módszernek bizonyult az epés expozíciót követő ATP depléció kivédése és a másodlagos gyulladásos reakciók enyhítése révén.