Diabeteses dyslipidaemia kezelése - statin fibrát vagy egyéb? / Balogh Zoltán, Paragh György
Bibliogr.: p. 162-163. - Abstr. hun., eng.
In: Metabolizmus. - ISSN 1589-7311. - 2006. 4. évf. 3. sz., p. 156-163. : ill.
A diabéteszes dyslipidaemia az egyik legfontosabb patogenetikai tényezője a 2-es típusú cukorbetegségben észlelhető felgyorsult ateroszklerózisnak és nagymértékben növeli a kardiovaszkuláris rizikót. A diabéteszes dyslipidaemiára jellemző a magas triglicerid-, és alacsony HDL-koleszterinszint, az elnyújtott és fokozott mértékű posztprandiális hyperlipidaemia, valamint a döntően normális összkoleszterin- és LDL-koleszterinszinten belül a kifejezetten atherogen kicsi-sűrű LDL arányának megnövekedése. A diabétesz dyslipidaemia kezelésének első lépése az életmód-változtatás - elhízás esetén a kalóriabevitel megszorítása, a fizikai aktivitás fokozása -, valamint a normoglykaemia elérése mellett az egyéb rizikótényezők (hipertónia kezelése, a dohányzás elhagyása. 2-es típusú diabéteszben jelenlegi célérték a 2,5 mmol/l-es LDL-koleszterinszint, amelyet statin-monoterápiával vagy statin+ezetimib kombinációval érhetünk el. Ha a diabéteszes dyslipidaemiában elsőként választandó statinnal elérjük az LDL-célértéket, azonban a trigliceridszint túlságosan magas marad, óvatosan alkalmazhatunk statin+fibrát kombinációt is. A fredrickson v. Típusú hyperlipoproteinaemiában fibrát és elnyújtott felszívódású nikotinsav-készítmény kombinációja jöhet szóba. Az igen nagy kardiovaszkuláris rizikójú betegek számára az LDL-koleszterinszintnek a jelenleg ajánlott 2,5 mmol/l alá csökkentése további, egyértelmű haszonnal jár. A szerzők áttekintik a legújabb célérték-ajánlások hátterét, valamint az újabb terápiás lehetőségeket.