Krónikus májbetegségekben szenvedőkön ? főleg időseknél ? a károsodott immunválasz miatt gyakran fordul elő a kórlefolyást súlyosbító fertőzés, s ez sokszor nem kap figyelmet a gyakorlatban. Alkoholos májbetegeken mind a hepatitis A-vírus- (HAV-), mind az akut hepatitis B-vírus- (HBV-) infekció fulmináns májelégtelenséghez vezethet, ezért számukra HAV- és HBV-vakcináció javasolt, akárcsak az influenza és a Pneumococcus elleni védőoltás. Idült vírushepatitisekben az alkoholabúzus gyorsítja a cirrhosisba való progressziót, csökkenti az antivirális kezelés hatékonyságát. Krónikus C-hepatitises betegeken a HAV-, illetve a HBV-szuperinfekciók megelőzését is az említett immunizációk jelentik. A humán immundeficientiavírus (HIV) okozta fertőzés nemritkán társul hepatotrop vírusfertőzéssel, ekkor a HBV-vakcináció hatékonysága a CD4-sejtszám függvénye, ugyanez determinálja a hepatitis B-vírus- vagy hepatitis C-vírus antivirális kezelésének időzítését is. Cirrhosisban a bakteriális infekciók közül a spontán bakteriális peritonitis a legsúlyosabb szövődmény. Az ismétlődő spontán bakteriális peritonitis prevenciója a Gram-negatív kórokozókra ható szelektív intestinalis dekontamináció: hoszzan tartó antibiotikus profilaxis ? a béltraktusból gyengén felszívódó kinolonszármazékkal (norfloxacinnal) ? a már egyszer spontán bakteriális peritonitisen átesettek számára indokolt. Tuberkulózisra különösen az alkoholos májbetegségben szenvedők fogékonyak. A portalis hypertonia és a nyelőcsővarix-ruptura kialakulásában szerepet tulajdonítanak a bakteriális fertőzésnek, másrészt a vérzés és az invazív endoszkópos beavatkozások növelik az infekció kockázatát. Ilyen esetekben rövid tartamú (öt?nyolc napos) norfloxacin- vagy ciprofloxacinprofilaxis szükséges. Mindezen szempontok figyelembevétele meghatározó jelentőségű a krónikus májbetegek gyógyítása során.