Az alfa-methyldopa általánosan használt antihipertenzív medikáció a terhesség alatt. A sympathoadrenerg rendszert csökkentő methyldopát évtizedek óta elsőként választott gyógyszerként alkalmazzák a terhesség indukálta hypertoniában. A reaktív hepatitis nem gyakori, de ismert súlyos mellékhatása az alfa-methyldopának. A nem terhes nőknél 2,5?-0%-ra becsülik a manifesztálódott hepatotoxicitást. A 35 éves gravida terhességi hypertoniája a 21. gestatiós héten alakult ki, amely miatt orális methyldopa-, azaz centrális hatású alfa-adrenerg-gátló terápiában részesült. A gestatio 23. hetében akut hepatitis képe manifesztálódott. A hepatitis etiológiájának differenciáldiagnosztikájában a methyldopa kóroki szerepe felmerült, a hepatitis virális és autoimmun eredete kizárható volt. Ultrahangvizsgálattal magzati eltérés nem volt látható. A beteg gyógyszer-metabolizáló képességének alakulására vizsgálat történt a vérből, CYP-fenotipizálás, génexpresszió alapján, amely mérésekkel a szervezet (a máj) aktuális gyógyszer-metabolizáló képességét minősítettük. A methyldopát elhagytuk és nifedipinre váltottunk. Mivel a nifedipin metabolizmusában elsődlegesen a CYP3A4 enzim vesz részt, a betegnél alkalmazott nifedipindózist a CYP3A4 génexpresszió mértékéhez igazítottuk. Redukált dózis (30 mg/nap) mellett értük el a megfelelő vérnyomáscsökkenést. Az anamnézis klinikai kép, kémiai laboratóriumi vizsgálatok és a gyógyszer-metabolizáló képességének vizsgálata az alfa-methyldopa indukálta hepatitis diagnózisát megerősítették. Az alfa-methyldopa hepatotoxicitását terhességben először 1969-ben Elkington közölte. Napjainkban Aust és Coli változatlanul case-studyjukban javasolták a szérumaminotranszferáz- (ALT-) szint ellenőrzését az alfa-methyldopa-terápia bevezetésekor és a terhesség alatt. Esetünk alátámasztja a monitorozás szükségességét.