A neprilizin sejtmembránhoz kötött, cinket tartalmazó ektoenzim, amely számos biológiailag fontos peptidhormont (peptidet) képes inaktiválni, azáltal, hogy hasítja a hidrofób aminosavak amino oldalán lévő peptidkötést. Előfordulását kimutatták vesében, bélnyálkahártyában, neutrofil sejtekben, érfalban, epekapillárisokban, tüdőben és a központi idegrendszerben. A neprilizin felfogható egy olyan enzimként is, amely a sejtekhez érkező peptidszignál továbbítását képes meggátolni az intracelluláris tér felé, mivel aktív centruma az extracelluláris térbe nyúlik. Új terápiás stratégiák vannak születőben, amelyek elsősorban a magasvérnyomás-betegség, a kardiovaszkuláris kórképek és az Alzheimer-kór gyógykezelésében nyújthatnak segítséget ezen enzim aktivitásának befolyásolása révén. Ugyanakkor, viszonylag kevés adat áll rendelkezésre az enzimnek a laboratóriumi medicinában betöltött szerepéről.