A gazdasági fejlődés motorját közgazdászok szerint leginkább a tudásigényes, nagy hozzáadott értéket előállító ágazatok képezik. A hazai kutatás-fejlesztési (K+F) kiadások azonban jelentősen elmaradnak az európai átlagtól, alig érik el a hazai össztermék 1%-át. Egyedüli kivételt a gyógyszeripar ráfordításai jelentik, melyek a teljes K+F kiadások legnagyobb hányadát teszik ki, és meghaladják az uniós országok átlagát. A gyógyszeripar ezenkívül magasan kvalifikált munkaerőt foglalkoztat, és jelentős társasági adóbevételt jelent a központi költségvetés számára. A belföldön termelő vállalatok mindezeken túl az ország exporttevékenységét is javítják. Nyugat-Európában több ország is felismerte, hogy a gazdasági fejlődés egyik letéteményese a gyógyszeripar lehet - ezek az országok változatos eszközökkel igyekeznek a vállalatok beruházásait ösztönözni. Ezzel szemben Magyarországon ellentétes tendencia bontakozott ki az utóbbi években; a szélsőségesen kedvezőtlen és gyakran kiszámíthatatlan gyógyszerpiaci szabályozási környezet elriasztja a befektetőket. A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium ezt felismerve akciótervet dolgozott ki az iparág K+F tevékenységének ösztönzése érdekében. Ahhoz azonban, hogy a vállalatok jelentős beruházásokat hozzanak Magyarországra, a gyógyszerpiaci szabályozásnak is változnia kell, mivel a cégek befektetési döntéseiket komplex szempontrendszer mérlegelése mentén hozzák meg. A siker érdekében elengedhetetlen az átfogó iparági stratégia kidolgozása az összes érintett minisztérium, az egészségbiztosító és a gyógyszergyártó vállalatok bevonásával.