A múlt század második felére az iparilag fejlett országokban, így hazánkban is jelentős változás következett be mind az amputációhoz vezető okokban, mind a végtagcsonkolást elszenvedettek életkorának tekintetében. Az emberiség történelmében évszázadokon keresztül a végtagvesztéshez vezető elsődleges ok a baleseti, elsősorban háborús sérülés volt, és főleg a fiatalabb, harcképes korosztályt érintette. A huszadik század hatvanas éveire - nem utolsósorban a várható élettartam növekedése okán - az érbetegségek és az azok miatt végzett amputációk kerültek előtérbe és leszorították vezető helyükről a traumás csonkolásokat.