Bevezetés: Az akrilamid (AAm), akrilsav (AAc) és N-izopropil-akrilamid (NIPAAm) felhasználásával előállított hidrogélek in vitro igen kedvező duzzadási tulajdonságokat mutatnak, melyeket a gélek összetételével is befolyásolni lehet. Célkitűzésünk az volt, hogy megvizsgáljuk az akril alapú hidrogélek in vivo viselkedését és potenciális szerepüket a sebészetben. Anyag és módszer: Kísérleteink során altatásban henger alakú hidrogéleket ültettünk patkányok bőre alá. Az 1. csoportban ( n 6) AAm expandert alkalmaztunk, a 2. csoportban ( n = 6) AAc hidrogélt implantáltunk, a 3. csoportban ( n = 6) pedig NIPAAm expandert ültettünk be. A műtét után az állatokat 18 napig observáltuk, az expanderek átmérőjét és hosszát naponta mértük. Eltávolítás után meghatároztuk a hidrogélek nedves tömegét és reológiai tulajdonságait, az állatok bőréből és az expandereket körülvevő kapszulákból pedig szövetmintát vettünk. Eredmények: Az expanderek két hét alatt elérték tágulásuk maximumát. Az implantált hidrogélek tömege számottevően növekedett. A NIPAAm polimerek tartották meg a legjobban beültetés előtti alakjukat. A szövettani vizsgálat súlyos szövetkárosodást tárt fel AAc expander beültetése esetén, a másik két csoportban egészséges bőrt nyertünk. Következtetés: A vizsgált hidrogélek közül a NIPAAm tűnik a legalkalmasabbnak sebészeti felhasználásra.