Tartós stresszhelyzetben, felszívódási zavarokban, valamint a táplálékfelvétel különböző problémáiban a szervezet "csak" enterális táplálkozással nem képes fedezni az energia- és fehérjeigényét, ezért kiegészítő parenterális táplálást is szükséges alkalmazni. Tapasztalataink szerint a kombinált, enterális és "egyedi" parenterális táplálási terápia alkalmazása javítja betegeink életminőségét, miközben az ápolási feladatokat és a fekvő beteg napok számát is csökkenti. Az újszülöttek és a csecsemők mesterséges táplálása sok nehézséggel jár, ezért minden új próbálkozás segítheti a betegellátást. Kétéves kor alatt nincs gyári, életkornak megfelelő "All-in-One" keverékinfúzió, ezért a klinikánkon kidolgoztunk egy táblázatot, amely alapján az infúzió összetétele rugalmasan alakítható a beteg életkorának, betegségének, egyéb igényeinek megfelelően. A receptesíthető egyedi Total Parenteral Nutrition (TPN) táblázat 2003-ban bekerült a "Csecsemő és Gyermekgyógyászati Kollégium Irányelvek" ajánlásába, 2006-ban pedig az Egészségügyi Minisztérium Szakmai protokolljába is. A keverékinfúzió további előnye, hogy egyszerre 4 napi adag készíthető el etilvinil acetát (EVA) műanyag zsákokban. A Semmelweis Egyetemen az Egyetemi Gyógyszertár igény szerint, speciális "laminar air-flow-box"-ban steril körülmények között, magisztrális készítményként állítja össze a kért, betegre szóló "All-in-One" keverékinfúziókat. A dolgozatunkban bemutatásra kerül a kombinált, enterális és "egyedi" parenterális táplálási terápia klinikai alkalmazásának fejlődése és a diagnózisonkénti megoszlása. Összesen 30 beteg szorult egyedi TPN-re az elmúlt 5 évben, 14 leány és 16 fiú. A diagnózisonkénti százalékos megoszlás a következő volt: rövidbél-szindróma 46%, oesophagus problémák 18%, onkológiai beteg 15%, szepszis, illetve egyéb súlyos betegség 21%. Az általunk kidolgozott, egyénre szabott parenterális keverékinfúzió alkalmazása mellett az utóbbi időben örvendetesen növekedett az ivó- és szondatápszerek, a két év feletti betegeknél a gyári "All-in-One" készítmények használata. Lehetőség szerint egymást kiegészítve alkalmazzuk az enterális és parenterális tápoldatokat, a jövőben pedig még tudatosabban beépítjük ezt az elvet a táplálási terápiánk stratégiájába, hogy javítsuk betegeink életminőségét, életkilátásait, legsúlyosabb esetben kilátásba helyezve a béltranszplantációt.