A szerzők kevert kötőszöveti betegségben (mixed connective tissue disease - MCTD) szenvedő betegekben vizsgálták a sensorineuralis halláscsökkenés (SNHCS) előfordulását. Módszer: A DE OEC III. Sz. Belgyógyászati Klinikán gondozott 71 MCTD-s betegben (69 nő és 2 férfi) történt audiológiai vizsgálat. A betegek tüneteit, a szérumban jelen lévő autoantitesteket, a szérumban mért citokineket (Thl: IFN-gamma, TNF-alfa), a CD4+Thl sejtek IFN-Y tartalmát és a természetes (CD4+CD25highFoxP3+), valamint az indukálható (IL,10-et termelő) regulatorikus T-sejtek (Treg) számát hasonlították össze a SNHCS-sel járó és a SNHCS nélküli MCTD-s betegekben. Eredmények: 71 MCTD-s betegből 33 esetben (46,5%) észleltek SNHCS t. Nem volt összefüggés a SNHCS jelenléte, a betegek kora és a betegség fennállása között. A SNHCS-sel járó MCTD-s betegekben gyakoribb volt a Raynaud jelenség (p < 0,03), a szekunder antifoszfolipid szindróma (p < 0,05), mint a halláscsökkenés nélküli MCTD-ben. A SNHCS-sel járó csoportban magasabb volt az anti-RNP autoantitestek (p < 0,05), az endothelsejt elleni antitestek (p < D,001) és az IgG izotípusú anticardiolipin antitestek (p < 0,0001) koncentrációja, és emelkedettebb volt a CD4+ Thl sejtek IFN-gamma citokintartalma (p < 0,01), mint a SNHCS nélküli MCTD-s betegekben. A SNHCS-es betegcsoportban a természetes Treg sejtszám csökkent, az indukálható, IL-10+ Treg sejtek száma pedig nőtt a SNHCS nélküli MCTD-s betegekhez képest. Konklúzió: Az eredmények azt igazolják, hogy MCTD-ben a halláscsökkenés az autoimmun kórfolyamat részjelensége, és a belső fül érintettsége az egyik szervi manifesztációja a betegségnek. A patogén autoantitestek mellett a CD4+ Thl sejtek fokozott IFN-y-tartalma és a természetes Treg sejtek számának csökkenése is szerepet játszhat a belső fül károsodásában.