Célkitűzés: Felmérni, hogy a közép-magyarországi régióban a betegek hogyan élték meg, hogy szürkehályog-műtétjük egynapos sebészeti ellátás keretében történik. Betegek és módszer: Százhét szürke hályogos beteggel kérdőíves interjút készítettem. A kérdések a műtéti ellátás helyszínére, a hospitalizáció mikéntjére, valamint a kórházba vagy az egynapos sebészeti ellátóhelyre való eljutás körülményeire vonatkoztak. A betegeket preoperatív (n =37), egynapos (legalább egyik szeme már operálva volt egynapos ellátóhelyen, n =39) és osztályos-egynapos csoportokba (n =31) soroltam. Ez utóbbi csoport betegeinek egyik szeme osztályon, a másik egynapos ellátás keretében volt operálva. Eredmények: Míg a preopearatív és az egynapos csoport betegeinek 70, ill. 82, addig az osztályos-egynapos betegek 29%-a nyilatkozott úgy, hogy legszívesebben otthonában töltené a műtét előtti és utáni éjszakát. A kórházi háttérhez való fokozott ragaszkodást statisztikailag szignifikáns módon nem befolyásolta a lakóhely távolsága, a beteg neme és életkora. A teljes populáció 81%-a fogadta el, hogy autós kísérővel kell hazautaznia, és 84%-a nyilatkozott úgy, hogy számára nem okozott problémát autót szerezni. Megbeszélés: A közép-magyarországi régióban az újonnan jelentkező betegek többsége elfogadta, hogy szürkehályog-műtétje egynapos ellátás keretében történt, vagy fog megtörténni a jövőben. Egyes betegek igényeit azonban csak úgy lehet megfelelően kielégíteni, ha biztosítjuk az adott ellátási körzetben a hospitalizáció feltételeit is.