Bevezetés: Az anorexia nervosa előfordulása az evészavarok szempontjából nagykockázatú populációnak számító sportolók körében magas, amit anorexia atlétika néven jegyez az irodalom. Célunk mindkét evészavar prevalenciájának felmérése a magyar élsportolók között. Betegek és módszerek: A 2008-as Pekingi olimpia előtt több magyarországi edzőtáborban végeztünk kérdőíves/demográfiai és edzési adatok, anorexia nervosa felmérő teszt (ANIS) és bulimia nervosa felmérő kérdőív (BITE)/vizsgálatot. Eredmények: Hat sportágban (kajak-kenu, öttusa, kézilabda, kosárlabda, röplabda, súlyemelés) összesen 72 esetben kaptunk minden téren értékelhető adatokat. Az átlag életkor 22,0+-4,9 év. A testtömeg index átlag (22,15+-2,12kg/m2) a normális tartományban. Az amenorrhoea előfordulása 29,5% a sportoló nők (n=61) között. 12 (16,7%) klinikai anorexia nervosa és 5 (6,9%) klinikai bulimia nervosa prevalencia. Legalább egy kóros táplálkozási tünet 73,6%-ban fordult elő az egész populációt tekintve. A sportolók közel egyharmada (29,2%) több alkalommal is átélt mély depresszív hangulatot. A súlyemelő, röplabda és öttusa sportágak versenyzői voltak leginkább érintettek. Következtetések: Az átlag populációhoz viszonyítva a sportolók körében jóval magasabbak voltak az evési attitűdök és a klinikai evészavarok előfordulási gyakorisága, ami a nemzetközi adatokkal korrelált. A normális övezetben szereplő testsúly és a súlycsökkentő manőverek esetében a hagyományostól lényegesen eltérő képet kaptunk, ami a sportolók önveszélyeztető, kockázatkereső életmódjával függhet össze. Eredményeink további részletes vizsgálatokra sarkallnak.