Az új GINA szemléletbeli változást jelent az asztma kezelésében. A legfőbb cél az asztma kontrolljának elérése, fenntartása és monitorozása, amely megfelelő terápiával elérhető. Az új ajánlás három kontrollszintet különböztet meg: a kontrollált, a részben kontrollált és a nem kontrollált állapotot. Az asztmakezelés megválasztása és változtatása a kontrollszint alapján történik. A GINA 2006 ajánlás szerint az asztmakontroll validált mérőeszköze az Asthma Control Test (ACT). Az ACT gyorsan kitölthető, rövid, egyszerű kérdőív, amely alkalmas az asthma bronchiale kontrollfokának pontos mérésére. Adatgyűjtésünk célja az asztmakontroll szintjének meghatározása, valamint az ezt befolyásoló tényezők felderítése volt hazai asztmás beteganyagon. Módszerként az ACT-t alkalmaztuk, amit kiegészítettünk egy általunk összeállított tizenegy kérdéses kérdőívvel, amelyben az életminőségre, a dohányzásra és a gyógyszerhasználatra kérdeztünk rá. Eredményeink alapján a vizsgált betegek 50%-ában az asztmakontroll szintje nem volt megfelelő. Asztmás betegeink 78%-ának jelentősen csökkent az életminősége, amely ahhoz vezetett, hogy 16%-uk nem tudja ellátni munkahelyi feladatait, 12%-uk pedig a háztartási feladatok ellátására is képtelen. Az asztmás betegek 14%-a a vizsgálat idején is aktív dohányos volt, és az összes beteg 41%-a dohányzott valaha. Asztmás betegeink 38%-a ki volt téve munkahelyén a passzív dohányzásnak. Eredményeink alapján elmondható, hogy az irodalmi adatokhoz hasonlóan hazánkban is jelentősen elmarad az asztmás betegek kontrollszintje a kívánatostól, és jelentős életminőségbeli korlátozást jelent a betegek számára. A GINA 2006 által javasolt ACT használatával lehetőség van arra, hogy jobb asztmakontrollt érjünk el és azt hosszú távon meg tudjuk tartani.