A térdízületi arthrosis részeként kialakult patellofemoralis porcdegeneráció kezelése az ízület protetizálása során a mai napig vitatott kérdés. A komplex probléma egyik lehetséges megoldása a reszekciós artroplasztika (spongializáció), mely a hazai gyakorlatban több intézményben is elterjedt. A szerzők intézetében ez a módszer rutin eljárás térdprotetika során. Jelen tanulmány célja két különböző állatkísérletes modellen vizsgálni a patella spongializációt követő szövettani remodellációt. A kísérleteket két állatmodellen végezték a szerzők. Az első sorozatban 20 Új-Zéland nyúl egyik térdkalácsát spongializálták, a másikat kontrollnak hagyták. Háromhavonta szövettani vizsgálatot végeztek a patella és femur ízfelszínén. A patellán három és hat hónap után jól vascularizált granulációs szövetet találtak, kilenc és tizenkettő hónap után a granulációs szövet dezorganizált fibrosus szövetté alakult, a mélyrétegben chondrocytákkal. Tizenöt hónap után rostporcos szövet jelent meg. A femur trochlea felszínén jelentős makroszkópos és mikroszkópos degenerációt észleltek. A talált elváltozásokat a második kísérletsorozat is alátámasztotta, melyet nagyobb testű állatok, birkák térdein végeztek identikus módon. Ebben a sorozatban a szövettani vizsgálatok mellett kiterjedt képalkotás is történt modern diagnosztikus módszerekkel. A kísérletek további adatokat szolgáltattak a spongializácó után kialakuló humán patella felszíni elváltozások és a klinikai eredmények megértéséhez.