A kardiometabolikus kockázati tényezők és az iskolázottsági szint közötti összefüggés vizsgálata felnőtt, 1-es típusú cukorbetegek körében / Nádas Judit [et al.]
Bibliogr.: p. 24-25. - Abstr. hun., eng.
In: Magyar Belorvosi Archivum. - ISSN 0133-5464. - 2009. 62. évf. 1. sz., p. 21-25. : ill.
Az alacsony iskolázottsági szint, a rossz szociális körülmények és egyes krónikus betegségek előfordulása között összefüggés igazolható. A jelenlegi tanulmány célja a kardiometabolikus kockázati tényezők gyakorisága és az iskolázottsági szint közötti kapcsolat vizsgálata volt felnőtt, 1-es típusú cukorbetegek (n=437; életkor: 38,0+-10,4 év; diabetes-tartam: 19,2+-11,1 év; x+-SD) körében. A betegek 12,8%-a (n=56) alapfokú, 57,4%-a (n=251) középfokú és 29,7%-a (n = 130) felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezett. Az ATP III kritériumrendszer alapján meghatározott metabolikus szindróma előfordulása gyakoribb volt az alapfokú végzettségűek körében a felsőfokú végzettségűekhez képest (42,9% vs. 21,5%, p=0,0006). Az antihipertenzív kezelés és az anamnézisben szereplő kardiovaszkuláris megbetegedés gyakoribb volt az alacsonyabb iskolázottság betegeknél a magasabb végzettségűekhez képest (46,4% vs. 26,2%, p=0,01; ill. 12,5% vs. 2,3%, p=0,02). Az alapfokú végzettségű betegek szénhidrátanyagcsere-helyzete rosszabb volt a felsőfokú végzettségűekhez viszonyítva (HbAI,: 8,8+-1,6% vs. 7,9+-1,4%; p=0,0006). Az alapfokú és a felsőfokú végzettségűek között szignifikáns különbség volt a dohányzás (28,6% vs.11,6%; p=0,01) és a rendszeres fizikai aktivitás (5,4% vs. 33,1 % ; p=0,0001) gyakorisága tekintetében. Felnőttkorú, alapfokú iskolai végzettséggel rendelkező, 1-es típusú cukorbetegek körében a kardiometabolikus kockázati tényezők nagyobb arányban fordulnak elő a felsőfokú végzettségűekhez képest, ezért az alapfokú iskolai végzettségű, 1-es típusú diabetesben szenvedő betegek különös figyelmet érdemelnek a kardiovaszkuláris prevenció terén.