Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=79012
MOB:2008/2
Szerzők:Simon Kornél; Gróh Vera; Surek Róbert; Rákossy Csaba; Szamosi Ildikó; Hugyák Ádám
Tárgyszavak:CORONARIABETEGSÉG; SZÍVELÉGTELENSÉG; KOCKÁZAT; DIABETES MELLITUS
Folyóirat:Cardiologia Hungarica - 2007. 37. évf. 3. sz.
[https://cardiologia.hungarica.eu ]


  Metabolikus szemléletváltás a klinikumban : a diabéteszes anyagcserezavar, mint önálló kardiovaszkuláris kockázati tényező / Simon Kornél [et al.]
  Bibliogr.: p. 199. - Abstr. hun., eng.
  In: Cardiologia Hungarica. - ISSN 0133-5595. - 2007. 37. évf. 3. sz., p. 194-201.


Diabéteszben a kardiovaszkuláris kockázat jelentősen fokozott, ami az akcelerált macroangiopathiával, a balkamra-hipertrófiával, valamint a diabéteszes microangiopathiával magyarázható. A miokardiális infarktus akut szakában dokumentált stressz hyperglykaemia, a perkután koronária-intervenció alatt mért hyperglykaemia, a diabéteszesek infarktusának akut szakában mért hyperglykaemia rontja a klinikai prognózist. Diabéteszesek bypass műtétje során, nem diabéteszesek infarktusában, szeptikus betegek kezelésében alkalmazott GIK-oldat, diabéteszesek infarktusában adott inzulinkezelés javította a túlélést. Mindezen adatok arra utalnak, hogy a hyperglykaemiával jelzett anyagcsere-állapot (diszmetabolizmus) diabéteszben és nem diabéteszben egyaránt önálló kardiovaszkuláris kockázati tényező lehet, amely inzulinkezeléssel előnyösen befolyásolható. Az euglykaemiás metabolikus szindrómában feltételezhető diszmetabolizmus ugyancsak kardiovaszkuláris rizikótényezőként szerepelhet. A krónikus szimpatikus idegrendszeri aktivitásfokozódással jellemezhető szívelégtelenségben a diabéteszes diszmetabolizmussal rokon anyagcserezavar alakul ki, amely béta-blokkolóval, esetleg anyagcsere-promóterekkel, eredményesen befolyásolható. A diabétesz okozta diszmetabolizmus egyéb okból létrejött akut anyagcsere- elégtelenséggel fenyegető állapotokban (pl. akut koronária szindrómában) válik önálló kardiovaszkuláris kockázati tényezővé.