A szerző összefoglalja a stabil angina pectoris optimális kezelésével kapcsolatos evidenciákat. Az invazív kezelési stratégia (katéterterápia) térnyerése a stabil angina pectoris esetében is megfigyelhető. Számos országban - így hazánkban is - a percutan intervenciók száma meghaladja a műtéti beavatkozások gyakoriságát. A percutan intervenció, illetve a revascularisatiós műtét helyének meghatározása az angina pectoris kezelésében igen fontos és sokszor vitatott klinikai probléma. A szerző áttekinti a lehetséges három kezelési mód (gyógyszeres kezelés, percutan intervenció, revascularisatiós műtét) eredményességét vizsgáló randomizált tanulmányokat, illetve az ezekből levonható következtetéseket. A rendelkezésre álló adatok azt igazolják, hogy - a diagnózis objektív módszerrel is alátámasztott felállítása után első lépésben - a rizikófaktorok korrekciója, az életmódrendezés és az optimális gyógyszeres kezelés a választandó kezelési stratégia. Optimális gyógyszeres kezelésnek tekintjük a statin-, aszpirin-, ACE-gátló-terápiát és a tünetek befolyásolására irányuló antianginás kezelést, amelyben a béta-blokkoló alkalmazásának elsőrendű jelentősége van. A percutan intervenció első terápiás eszközként történő alkalmazása nem indokolt, mivel nincs adat arra, hogy javítaná az életkilátásokat, illetőleg a beavatkozással megelőzhető lenne a szívinfarktus. Amennyiben a panaszok gyógyszeres kezeléssel nem vagy nem eléggé befolyásolhatók, indokolt a revascularisatio (percutan intervenció vagy műtét) elvégzése, mivel e beavatkozásokkal a gyógyszeres kezelésnél jobban javítható a funkcionális stádium. A revascularisatiós műtét bizonyos esetekben (pl. főtörzsszűkület, háromérbetegség és csökkent balkamra-funkció) a panaszok kedvező befolyásolásán túlmenően a betegek életkilátásait is javítja. A rendelkezésre álló kezelési lehetőségek optimális megválasztása nemcsak a betegek számára fontos, hanem komoly gazdasági jelentősége is van.