Bevezetés: A figyelemhiányos/hiperaktivitás zavar (ADHD) az egyik leggyakoribb gyermekpszichiátriai megbetegedés, amely az esetek 10-60 százalékában folytatódik felnőttkorban is. Az irodalmi adatok alapján a felnőttkori ADHD kezelésének egyik leghatékonyabb módja a gyógyszeres terápia. Cikkünk célja, hogy a gyógyszerhatékonyság tekintetében szisztematikusan áttekintsük a különböző szerekkel végzett kutatásokat. Módszer: A PubMed és a Medline keresőfelületet használva azonosítottuk a felnőttkori ADHD gyógyszeres kezeléséről szóló klinikai vizsgálatokat. Az elemzésünkbe csak rövid idejű, placebo-kontrollált, kettősvak elrendezésű vizsgálatot választottunk be. Eredmények: Összesen 11 vizsgálat került be az áttekintésbe. Jelen szisztematikus áttekintés igazolta, hogy a felnőttkori ADHD gyógyszeres kezelésében ugyanazokas a szereket alkalmazzák, mint a zavargyermekkori előfordulásában, nevezetesen elsősorban pszichostimulánsokat, másodsorban pedig antidepresszív szereket, és újabban atomoxetint, Cikkünkben az egyes szerek hatáserősségére vonatkozó adatok csupán leíró jellegűek, mivel az egy-egy kategórián belüli viszonylag kisszámú vizsgálat következtében az egyes szerek közötti statisztikailag szignifrkáns különbség nem volt kimutatható. Megállapíttató, hogy a vizsgálatok nagy része pszichostimulánsokkal történt. Ezen vizsgálatok nagy részében magas hatáserősség volt kimutatható. Az atomoxetin vonatkozásában kisszámú, de nagy betegpopuláción alapuló vizsgálatok (az irodalomban közölt legnagyobb vizsgálatok) adatai álltak rendelkezésre. Ezek a vizsgálatok közepes hatáserősséget találtak. Ez azért is figyelemreméltó, mivel az atomoxetin vizsgálatokba bevont betegek átlagéletkora a legmagasabb volt (40 évfeletti, míg az összes többi vizsgálatban 40 év alatti), ami (a betegség kronicitását figyelembe véve) a terápiás válasz szempontjából kedvezőtlen prediktor. Az antidepresszív szerek közül a legtöbb vizsgálat bupropionnal történt, ezek alapján e szerre vonatkozó közepes hatáserősség valószínűsíthető. Következtetések: A dopamin és a noradrenalin rendszerekre ható szerek az elemzett vizsgálatok tanulságai szerint hatékonyan csökkentik a felnőttkori ADHD tüneteit. Az amphetamine-nal, a methylphenidate-tel és a dexmethylpheni-date-tel történt vizsgálatokban magas hatáserősséget találtunk. A hatékonynak bizonyult szerek között a vizsgálatok csekély száma miatt nem tudtunk jelentős különbséget kimutatni. A korábbi szakirodalmi adatok alapján akkor érdemes nem-stimuláns szert alkalmazni, ha a páciens előtörténetében előfordult szerfüggőség, vagy ha nem tolerálja a pszichostimulánsok mellékhatásait.