A nem megfelelően végzett kockázatbecslés eredményeképpen egy hídfelújítási munka során 28 dolgozó szenvedett ólommérgezést, illetve fokozott ólomfelszívódást. A szennyezés forrása az alapozás míniumos festéke volt, a bevitelt a szociális helyiségek nem előírásszerű kialakítása és az egyéni védőeszközök hiányosságai eredményezték. A munkavállalók klinikai vizsgálata során összefüggést találtunk az egyszeri EDTA kelátképző hatására bekövetkező ólomürítés eredménye (terhelés) és a kezeléshez felhasznált EDTA összdózis között. Esetünkben a rövid, illetve előzőleg gyaníthatóan nem egyenletes expozíció következtében a ZPP protoporfirin vizsgálat eredményét nem lehetett használni a további biológiai mutatók előrejelzésére. Bemutatott példánk több helyütt is híven tükrözi a magyar munkaegészségügy azon érzékeny pontjait, ahol döntéshozói szintű változtatásokra lenne szükség. Dolgozatunk rövid áttekintést ad az ólommérgezés diagnosztikája és jelenleg szokásos kezelése felől is.