Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=77863
MOB:2007/2
Szerzők:Nagy Csilla; Juhász Attila; Páldy Anna
Tárgyszavak:ALKOHOLIZÁLÁS; MORTALITÁS; STATISZTIKA
Folyóirat:Budapesti Népegészségügy - 2006. 37. évf. 2. sz.


  Néhány társadalmi-gazdasági tényező befolyása a túlzott alkoholfogyasztásra visszavezethető korai halálozás halmozódására Budapesten, 1994-2004. / Nagy Csilla, Juhász Attila, Páldy Anna
  Bibliogr.: p. 118-119. - Abstr. hun.
  In: Budapesti Népegészségügy. - ISSN 0133-137X. - 2006. 37. évf. 2. sz., p. 113-119. : ill.


Az elmúlt évek nemzetközi és hazai szakirodalmi adatai szerint a túlzott alkoholfogyasztásra visszavezethető népegészségügyi problémák tekintetében - így a halálozásban is - hazánk Európában a legkedvezőtlenebb helyzetű országok közé tartozott. Magyarországon belül az alkoholfogyasztással összefüggésbe hozható halálozás esetében Budapest nem tartozott ugyan a legrosszabb halálozással rendelkező területek közé, azonban az eredmények alapján egyes kerületekben, főként a nők körében, jelentős volt a halálozási többlet. Míg a férfiak esetében alkoholos májbetegség miatt összességében - és majdnem minden kerületben is - az országos átlagnál szignifikánsan alacsonyabb volt a halálozási szint, addig a fővárosi nők halálozását szignifikáns halálozási többlet jellemezte. Megdöbbentő volt a kerületek harmadában, kizárólag a "pesti oldal" kerületeiben (IV, VII, VIII, IX, X, XVIII, XX, XXI. kerület) élő nők - az alkoholfogyasztást egyértelműen igazoló - alkoholos májbetegségek és májzsugor miatti magas halandósága. Eredményeink szerint az alkoholos májbetegségek miatti halálozás területi halmozódása szignifikánsan pozitív összefüggést mutatott - férfiak és nők esetében is - az alacsony iskolai végzettség (általános iskola 8.osztálya), a munkanélküliség, a rossz higiénés körülmények (félkomfortos és komfort nélküli lakások) arányával. Továbbá férfiak esetében szintén pozitív volt a kapcsolat az elváltak arányával. Azonban mindkét nem esetében a halálozás halmozódása fordított elrendeződést mutatott az érettségizettek, valamint a felsőfokú végzettségűek arányával. E vizsgálat eredményei ismételten felhívják a figyelmet Budapest egyes kerületeiben élő nők kifejezett érintettségére és ez kiindulópontként szolgálhat a veszélyeztető tényezők további célzott, részletes, helyi feltárásához. Továbbá a leírt összefüggések elősegíthetik helyi szinten, a célzott egészségvédelmi-egészségfejlesztési stratégiák tervezését.